Elhelyezkedése, földrajza:

Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán. Vulkáni sziget, területén 140 vulkán, több, mint ezer kráter és rengeteg gejzír található, így a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, ezért a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó. Nagyjából a sziget felszínének 10%-át jégtakaró borítja. A 4790 km hosszú partvonalat sok kedves fjord teszi változatossá. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, melynek vastagsága helyenként az 1000 métert is eléri. 

A települések is szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék, fővárosa: Reykjavík, ami a világ legészakibb fővárosa.

Az egész ország az óceáni éghajlat hideg övezetébe tartozik. Az Irminger-áramlat a déli és nyugati partvidéken teljes jégmentességet biztosít, míg az északi és keleti partokat ritkán, de elérheti a sodródó sarki jég a tél végén.

Izland 103 000 km²-es területéből (nem sokkal nagyobb, mint Magyarország) 12 000 km² gleccser, 3000 km² tó, 11 000 km² terméketlen lávamező, 4000 km² sivár homok, 52 000 km² egyéb terméketlen terület, csupán 21 000 km² nevezhető termőföldnek, ezen adatok alapján beláthatjuk, hogy miért is olyan fontos az élelmiszer importálása a szigetre.

Történelme:

Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pütheasz említi, aki i. e. 330 és 325 között körülhajózta a brit szigeteket. Régészek római pénzérméket is találtak a szigeten az i. e. 3. századból. De ez sem feltétlenül bizonyítja, hogy rómaiak jártak a szigeten, mert egyesek feltételezései szerint a vikingek vitték Izlandra a pénzdarabokat. Az viszont biztos, hogy a 8. században ír szerzetesek érkeztek a lakatlan szigetre.

850 körül egy norvég hajós (Naddoddur) célja Feröer volt, de egy vihar miatt Izlandon kötött ki. Ő adta a szigetnek a Hóföld (Snjórland) nevet. 

Később a szigetre érkezett egy norvég viking, aki elnevezte a szigetet jégföldnek, azaz Íslandnak.

930-ban a kezdeti, országrészenként szervezett évi népgyűlések felett létrehozták az országos népgyűlést, az Alþingit. Szokás ezt a világ első parlamentjének is nevezni, de valójában inkább az utolsó törzsi, nemzetségi jellegű népgyűlés volt a feudalizmus előtti korban.

1000 körül a norvég király Olaf Tryggvason nyomására az izlandiak felveszik a kereszténységet. A 13. század elején belső viszályok alakultak ki az országban. Ennek köszönhetően 1262-ben az izlandiak elismerik a norvég király uralmát.

A 14. században négyszer is kitört Dél-Izland vulkánja, a Hekla, amely komoly pusztítást végzett mind a lakosság, mind pedig az állatállomány körében.

1397-ben Izland Dánia uralma alá került, majd öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus Ennek köszönhetően 1845-ben visszaállították az Alþingi eredeti jogait, 1855-ben pedig a dán kereskedelmi monopólium is megszűnt. Az autonómiával kapcsolatos törekvéseket a dánok elutasították, és Izlandot Dánia részének tekintették, de 1874-ben saját alkotmányt kapott.

1918-tól Izland autonóm állam perszonálunióban állt Dániával. Ügyeit a hadügy és a külügy kivételével maga intézte.

1940. április 9-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően angol csapatok szálltak partra Izlandon. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþingi vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikaiak váltották fel.

1944-ben népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon-e Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel szavazott, így 1944. június 17-én kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, majd 1949-ben alapító tagja lett a NATO-nak.

1980-ban Vigdís Finnbogadóttir személyében Izland lakossága női elnököt választott, aki a világon az első demokratikusan megválasztott női államfő lett.

2009-ben beiktatták hivatalába Jóhanna Sigurðardóttir miniszterelnök asszonyt, aki a világ első nyíltan meleg miniszterelnöke lett.

2009. május 10-én Izland kormánya bejelentette, hogy népszavazást tartanak arról, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. 2011. június 27-én kezdték meg végül a csatlakozási tárgyalásokat. 2015 márciusában az izlandi kormány visszavonta a csatlakozási kérelmet.

Népesség:

A sziget lakossága nem haladja meg a 360 ezret (ez Miskolc és Debrecen lakosságszáma összesen), és a népesség 94%-a izlandi állampolgár. Vér- és DNS-vizsgálatokkal kimutatták, hogy a szigetek eredeti férfilakosságának zöme Skandináviából érkezett, vagyis a vikingek utódainak tekinthető, míg az első női telepesek Skócia és Írország tengerparti részeiről származtak.

Gazdaság:

A gazdaság hagyományosan egyik legfontosabb ágazata a halászat, ez az export közel 40%-át adja.  A hal és halból készült termékek mellett további fontos exportcikk az alumínium és a vasszilikát. Az egyetlen hazai nyersanyagra épülő iparág a cementgyártás. A legtöbb épület betonból készül; a fa drága, importálni kell, így csak ott használják, ahol feltétlenül szükséges. 

Az izlandi lakosság jelentős része ellenzi az európai uniós tagságot, mivel attól tartanak, hogy azzal elvesztenék halászterületeik feletti ellenőrzésüket.

Izlandon több gyártó és szolgáltató iparág is fejlődésnek indult az utóbbi évtizedben, mint a szoftverfejlesztés, biotechnológia,és pénzügyi szolgáltatások. A turizmus szintén fejlődik, olyan különlegességekkel, mint az ökoturizmus vagy a bálnales.

Közlekedés:

Izland közlekedésében jelentős szerepet játszik a part menti hajózás, míg a külkereskedelemben szinte egyeduralkodó a tengerhajózás, vasútja nincs.  A mintegy 1500 km hosszúságú Hringbraut nevű országút a partok mentén körbeveszi a szigetet. Az ország belsejében lévő utak többnyire kavicsosak, amik leginkább négykerék-meghajtású autóval járhatók.

Nyelv: 

Az ország nyelve, az izlandi az indoeurópai nyelvcsalád északi germán csoportjához tartozik, közeli rokonai a dán, a feröeri, a norvég és a svéd. Komolyabb nehézségek nélkül tudnak olvasni sok száz évvel ezelőtti szövegeket, mert a nyelv annyira keveset változott.

10 meghökkentő tény Izlandról:

1. 2019-ben az ország eladta egyik kisebb szigetét, a Vigur szigetet, egy üzletembernek (kb. 800 millió forintért). Valaki egy szigetet? :)

2. Az izlandiak rengeteget olvasnak, az egy főre eső könyvvásárlásban Európában ők vezetnek. 

3. Izlandon megszüntették a sztriptíz bárok működését. A tilalmat azzal magyarázták, hogy a sztriptíz tárgyiasítja a nőket.

4. Az ország által felhasznált energia 85 %-a megújuló, aminek több mint a fele geotermikus, azaz a Föld belső hőjéből származó energia.

5. Az izlandiak megeszik a lundát, melynek nyers szíve egy igazi kuriózumnak számít, pedig milyen kis cuksi madár..:(

6. 1989. március 1-ig a sörfogyasztás tilos volt az országban (még jó, hogy nem azelőtt voltunk).

7. Izland az egyetlen olyan ország a földön, ahol szó szerint nem léteznek szúnyogok, hát nem egy Tiszainoka az biztos. :)

8. Izland rendelkezik a világ egyik legősibb demokráciájával. Az izlandi parlamentet 930-ban alapították.

9. Míg Magyarországon a képviselők 10%-a nő, addig Izlandon 41%-a.

10. Izlandon nincsenek családnevek, így még a telefonkönyvet is keresztnevek alapján rendezik.

Következő rész......: 0. nap: Készülődés! :D